(Panasonic G6 - Olympus 60mm f2.8 -- huzsolt, 2013)
A méret mindig perspektíva kérdése. Az emberek mindig kompenzálni akarnak valamit a nagy méretű játékaikkal. Nagy autók, nagy telefonok, nagy fényképezőgépek. A micro négyharmad azokat célozta meg akik tudják, hogy a méret csak egy tényező a sok közül. Viccet félretéve micro négyharmad rendszer az első pillanattól a méretről szólt. Egy "good enough" minőség mellett minél kisebb méret. Zsebre vághatóság.
Amikor pár évvel ezelőtt eldöntöttem, hogy tovább kell lépnem a superzoom amatőr kategóriától (egy Panasonic FZ8 volt évekig a hűséges társam, kedvelni való volt a maga módján) rengeteget olvasgattam, fórumoztam, kutattam. Nem akartam elsietni a vásárt. Végül döntöttem egy akkori ár-minőség szempontból egyik legjobb gép, a Canon 450D mellett. Azonban közbejött valami. Az egyik jóbarátom megelőzött, megvásárolt egy ilyen gépet, s pár napra kölcsön adta nekem. Nagyon tetszett, gyors fókusz, jó képminőség, iso 800-ig tűrhető zajszint, sok beállítás, logikus menü, könnyű kezelés. De rájöttem, hogy ezzel a géppel soha nem fogok úgy fényképezni mint az FZ8-al, mégpedig egy okból. Mert legtöbbször itthon fog maradni. És ahogy a közhely szól, a legjobb fényképezőgép az ami nálad van. (Ezért aratnak a kamerás mobilok).
Akkortájt jelent meg egy új koncept, mégpedig a fent említett micro négyharmad (továbbiakban m43) és az úttörő Panasonic G1. Ez lett az első cserélhető objektíves gépem. (ha az 1979-ben gyártott Porst filmes fényképezőgépet nem számoljuk, ami azóta is jól megvan a szekrényben, köszöni szépen.)
Előzmények
Alapjaiban a fényképező gép működése nem változott születése óta . Megfelelő lencse szerkezettel a képet rá kell vetíteni egy fényérzékeny felületre. Az expozíciós idő mindig a bejutó fény mennyiségétől és a fényérzékeny felülettől függ. (Ha nagyon le karjuk egyszerűsíteni a folyamatot, még lencseszerkezet sem kell, csak egy kis lyuk amin bemegy a fény, ez a camera obscura, avagy sötétkamra, avagy lyukkamera).
Ami változott, az a kompozíció mikéntje. Az első fényképezőgépek, tulajdonképpen dobozok voltak, ahova a bácsi bebújt egy rongy alá, beállította a képet, oszt behelyezte a fényérzékeny ezüstsó lapot, robbantott, (vakított-vakú), és örökített.
A késöbbi hordozható fényképező gépeknek volt egy lényeges hátránya. A távmérős képkereső (range-finder) nem a tulajdonképpeni képet mutatta, hanem egy megközelítőleg pontos-pontatlan beállítást, aminek a hiba határa arányosan nőtt a tárgy közelségével. Egyszóval tájképre oké volt, portréra nem igazán.
A problémára a megoldást és egyben a fényképezőgép felépítésének forradalmasítását Dulovits Jenő 1943-ban Magyarországon jogvédett találmánya jelentette. Megszületett a tükör reflexes fényképezőgép (SLR). A Működése egyszerű. A lencse által befogott képet egy tükör szerkezet a nézőképbe vetítette. A szerkezet a lencse és a film között van, exponálás pillanatában felcsapódik, helyet adva a fénynek, hogy a filmre (szenzorra) jusson. Így pont azt fényképeztél amit láttál. A cserélhető objektíves fényképező gépek a mai digitális világban is így működnek, a jelenlegi DSLR gépek gyakorlatilag egy csaknem 70 éves találmány továbbfejlesztései.Ha megnézzük a jelenlegi is aktívan résztvevő fotó gyártókat (Fujifilm - alapítva 1934-ben, Olympus -1919, Canon - 1934, Nikon - 1917, Hassleblad 1841, Sony - 1946, Panasonic - 1918, Leica - 1913, Sigma - 1961) pár érdekes dolgot veszünk észre. A gyártók nagy része japán, a cégek jelentős része a második világháború elött voltak alpítva. Ebből két cég viszonylag későn lépett be a fotó bizniszbe (Sony, Panasonic).
A vérprofi vonalat két európai gyártó képviseli, a Hasselbad és a Leica, ezek nem a mi zsebünknek valóak, stabil visszatérő kliensük a NASA. Ahogy egy jó-barátom mondta, a Hasselblad technológia mellett a legprofibb DSLR-k is szappantartóknak tűnnek.
Gyakorlatilag a jelenlegi ésszel felfogható, emberileg hozzáférhető kamera trendet őskövület japán cégek diktálják. A CaNikon a listasvezető.
A négyharmados rendszert az Olympus és Kodak fejlesztette ki, 2006-ban már 7 többé kevésbé passzív tagot számlált, a gépeket elsöprő többséggel az Olympus gyártotta. A nevét a 4/3 képarányról kapta. Tulajdonképpen hagyományos DSLR gépek voltak pár kis különbséggel. Kisebb szenzor, ezért kisebb váz, kisebb lencsék. A lencsék teljesen digitálisak voltak, programozhatóak. (az első szoftveresen frissíthető objektíveket az Olympus gyártotta). A full frame szenzor felületének 25 %-át (kettes szorzó), az APS-c szenzorok ~ kétharmadát teszi ki (1.5 - 1.6 szorzó). Méretei: 18 mm × 13.5 mm (22.5 mm átmérő), 220 mm².
A kisebb szenzor miatt gyengébb képminőséget produkált mint a konkurencia gépei, viszont ezt jelentősen ellensúlyozták a fantasztikusan jól megépített, jó képminőségű objektívek. Ebbe a trendbe szólt bele a m43.
Mi a különbség? Amint fennébb is megemlítettem, a DSLR esetében a lencseszerkezet és a szenzor között elhelyezkedik egy tükör, alatta a fókusz mechanizmus, felette a prizma. Ha mindezt kivesszük sokkal kisebb gépet kapunk, és mivel a lencse értelemszerüen közelebb kerül a szenzorhoz, annak a méretei is csökkenthetőek a minőség romlása nélkül.
(az illusztrációs fényképen a két szenzor ugyan akkora, lényeges a méretbeli különbség a DSLR és am43 között)
Itt megint zárójelet kell tennünk. Az autófókuszt a Leica szabadalmaztatta 1973-ban, az első DSLR amiben kisebb - nagyobb változásokkal alkalmazták az a Polaroid SX-70 Sonar OneStep volt 1978-ban.
A következő természetes lépés a motorikus lencsetagok összekapcsolása volt a fókusz szenzorral, a mai DSLR gépek is alapjaiban ezt használják.
Az autófókusznak 2 változata ismert: Fázismérésen alapuló (ezen belül aktív és passzív - az utóbbi az elterjedtebb) és kontraszton alapuló. A DSLR-ek lényegében mindkét fókusz technológiát használják, tükör reflex módban a fázis alapút, élő kép módban (live view) a kontraszt alapút. A fázis alapú fókusz soha nem a pontosságról szólt, hanem a sebességről, főleg ha mozgó tárgy követéséről beszélünk. Jelenleg is a legjobb mérési módszer a tőlünk távolodó vagy felénk közeledő tárgyak fókuszálására. Viszont viszonylagos pontatlansága miatt, a DSLR -nél gyakran beszélünk front-back fókusz problémáról, amikor a fényképezőgép nem pont oda fókuszál ahova mutatja. Noha a kereskedelemben levő gépek nagy része "szenved" ettől, tesztekkel kimutatható, viszont a gyakorlatban nagyon ritkán zavaró, átlagos fotózásnál majdnem észrevehetetlen jelenségről beszélünk. Ha nagyon zavaró, és a gép menüjében nincs mikrofókusz kalibráció opció, csak szakszerviz segíthet az orvoslásán.
A kontraszt alapú fókuszálást minden esetben a képszenzor végzi kontraszt mérésekkel, alapjaiban véve lényegesebben lassabb mint a fázis alapú de sokkal pontosabb, és cserében nem csak a kép közepére fókuszál pár mezőben, hanem a kép bármelyik pontjára. A pixelpontos fókusz, arc felismerés, mozgó alany követés nagyrészt csak kontraszt alapú fókusszal lehet implementálni. Sport eseményekre jelenleg kevésbé alkalmas mint a fázis alapú fókusz. Videó módban a kontraszt alapú fókuszt alkalmazzák, hogy mennyire működik jól, az a gyártó implementációjától és a kontraszt fókuszra optimizált lencsék sebességétől függ. Zárójel bezárva.
Egy suta összehasonlításom A Panasonic G6 és a Canon 650D fókusz különbsége között:
... és itt jön be a micro négyharmad standard a képbe. A mikro négyharmadot az Olympus a Panasoniccal közösen indította útjára, viszont mindkét cég egyedi megközelytést alkalmazott.
A m43 mivel kiiktatta a fókusz szenzort, tükröt, prizmát, és az optikai kukkolót lényegesen le tudta csökkenteni a fényképező gép vastagságát, méreteit, viszont kénytelen volt kontraszt alapú fókuszt alkalmazni, a kukkolót meg esetenként kicserélni egy lcd-re, pont mint a kompakt fényképezőgépeknél. A szenzor méret milliméter pontosan egyezik a négyharmados rendszerével.
A Lumix G1-t, az első m43 alapú gépet a 2008-ban dobta piacra a Panasonic. A Panasonic viszonylag új de ismert szenzor gyártó volt, például sokan nem tudják, hogy a Canon Eos-1D-ben is Panasonic szenzor van. A G1 nem akart kilógni a sorból, hagyományosan egy DSLR kinézetű fényképező gép lett, kisebb méretekben.
Már megjelenése pillanatában nagy port vert fel, mivel kontraszt alapú fókuszrendszere felvette a versenyt az akkori forgalomban levő belépő szintű DSLR gépekkel. A jpeg engine-je nem volt a legsikeresebb, viszont RAW-ban iso 800-ig használható képeket csinált.
Ami fantasztikus volt az az elektronikus 1 millió pontos keresője, ha nem is tudta kiváltani egy optikai kereső részletességét viszont egy nagyon használható képet adott olyan funkciókkal amivel az optikai kereső nem rendelkezett. Mivel a kereső tulajdonképpen egy nagy felbontású lcd, bármit ki lehet rakni rá amire szükség van: Kompozíciós segédvonalak, hisztogram, különböző státus infók.
Az optikai képkereső azt a képet mutatja amit a fényképező lát, az elektronikus meg azt amilyen a kép lesz.
Véleményem szerint az utóbbi sokkal relevánsabb. Pontosan látom mi van fókuszban, milyen a fehér-egyensúly beállítás, mekkora a háttér elmosódás. Manuális fókusznál a kép egy része tetszőlegesen kinagyítható a pontosabb fókusz érdekében.
Természetesen az lcd-keresőnek is megvannak a maga hátrányai: A kép amit látunk az tulajdonképpen pár század másodperccel ezelőtti kép, gyors mozgás esetén megtévesztő. Kis fényben eléggé zajos és látványosan belassul (viszont az optikai ilyenkor ugyancsak használhatatlan). A minőségi nézőke realitás közeli képet mutat
A G1 mellé egy nagyon jó képminőségű 14-45 kit objektívet adtak, nem úgy mint a CaNikon gépekhez. Mielőtt nagyon ellenkeznétek, hadd magyarázzam el. Mivel a G1 volt az első m43 gép, teljesen új rendszert képviselt, egyáltalán nem volt választási lehetőség objektívekben. A Panasonic kénytelen volt a lehető legjobbat kihozni ha nem akarta elijeszteni a fotós világot. Pár évvel később mikor már lényegesen nagyobb objektív választék volt, a Panasonic beállt a sortba és egy felépítésében meg képminőségében lényegesen gyengébb de olcsóbb kit objektívre cserélte le.
Egyes források negatív véleményüket fejezték ki amiatt, hogy a G1a geometrikus torzulásokat már a RAW-ban kijavítja, akkoriban ez tényleg ritkaságnak számított, érdekes módon azóta csaknem minden DSLR gép ezt teszi, és ezt az előnyös tulajdonságok közé sorolják.
A Panasonic jelenleg öt családot futtat párhuzamosan.
- GHx - a legdrágább, legprofibb vonal, nagyon fejlett filmes képességekkel. Jelenlegi terméke a GH3.
- GXx- Prémium kialakítású, csúcs képminőségű, legújabb technológiájú "kompaktok". Jelenlegi terméke a GX7.
- Gx- DSLR felépítésű és funkciójú ár -minőség tekintetében nagyszerű gépek, kifordítható lcd-vel. Jelenlegi terméke a G6.
-GFx- Belépő szintű, kicsi viszonylag olcsó gépek, általában előbbi generációs szenzorral és funkciókkal. Jelenlegi terméke a GF6.
- GMx- Egyelőre 1 gép képviseli, a GM1, pillanatnyilag a legkisebb (kisebb egy doboz ciginél) cserélhető objektíves gép, prémium képességekkel, minőséggel és felépítéssel. Egy kisebb GX7 -nek kell elképzelni, erről majd egy másik cikkben.
A második m43 gép a Olympus Pen EP1 volt. Az Olympus más megközelítést alkalmazott, mivel fotós gyökerei nagyon visszanyúlnak, nem úgy mint a Panasonicnak, arra gondoltak, hogy felélesztik az 1959-el kezdődően piacra dobott Pen Családot.
Amint a képen is látszik, ellentétesen a G1-től, retró designt kapott, prémium külsőt, valódi zsebre vághatóságot mivel az optikai nézőke és vaku is levehető volt. A fedél alatt ugyanaz a Panasonic G1 szenzor dobogott, de az Olympus képalkotó algoritmus a lehető legjobbat hozta ki belőle, sokkal tisztább , hűebb színvilággal. Bónuszként még filmezni is tudott HD-ban. A retró designt az elkövetkező gépeinél is megtartotta.
Az Olympus vonal:
Pen - retró külsejű cserélhető objektíves vonal.
OMD- prémium kategória, időjárás álló fényképezőgépek, full frame-t megközelítő képminőséggel és árazással.
M43 gépekre megfelelő adapterrel gyakorlatilag majdnem az össze az utobbi 100 évben gyártott manuális objektív felvarázsolható.
Az Olympus a szenzor alapú stabilizálást használja, előnyei, hogy sokkal kisebb és olcsóbb lencséket tud legyártani, stabilizál minden nem stabilizált lencsével. Az OMD vonalban 5 tengelyes stabilizálás filmezés közben is használható.
A Panasonic a stabilizálást előszeretettel a lencsébe szereli, a nagy fókusztávolságú objektívekkel hatékonyabb stabilizálást biztosít. Ez alól kivétel a Gx7, amiben szenzor alapú stabilizálás (is) van.
- A DSLR-re jellemző a tükör felcsapódás által keletkezett vibráció, és ezáltal a kép esetenként elmosódottá válhat. Állványon könnyebb előidézni, a fejlettebb gépeknél erre külön figyelnek, a késleltetett expozíció beállításával. A tükör felcsapódik, de a zárszerkezetek csak pár tized másodperc múlva nyílnak, amikor a vibráció feltehetőleg megszűnt.
A tükör nélküli gépeknél értelem szerűen ilyen probléma nincs, de mielőtt nagyon örvendeznénk, szólok, hogy van más, talán még súlyosabb... az úgynevezett shutter-shock, avagy a zárszerkezet által keletkezett vibráció. A zárszerkezet a DSLR gépeknél is jelentkezik, viszont a nagyobb váz sikeresen elnyeli, a hatás gyakorlatilag elhanyagolható. A m43 gépek viszont sokkal kisebbek tükrös társaiknál, ezért a vibrációs bemozdulás számottevő.Csak bizonyos lencse-gép kombinációknál jelentkezik, és azon belül különböző fókusz távolság - zársebesség kombinációknál. A nagyobb m43 gépeknél elhanyagolható, a kisebbeknél komoly probléma lehet bizonyos sebességeknél. Szerencsére megoldás-féle van, de egyik sem az igazi, és nagyon remélem, hogy a gyártók komolyabban odafigyelnek a jövőben. Az Olympus a fent említett késleltetést alkalmazta, akár 1/8 másodpercig is kitolható. A Panasonic elektronikus kioldóját használva teljesen kiküszöbölhető a shutter-shock.
- A mélység élesség és a relatív gyújtó távolság különbség (nagyobb szenzorú társaihoz viszonyítva) egyszerre lehet átok is áldás is. Nehezebb portézni, viszont könnyebb mélyebb fókuszmélységű makrókat, panorámákat fényképezni. Amíg full frame-ben f8 fölötti értékek használata ajánlott a "minden fókuszban" elérésére, addig m43-ban elég az f4. (Végignézve egy csomó albumot a különböző fotó megosztási oldalakon észrevettem, hogy a DSLR fotósok jelentős része nem is használja ki a nagyobb szenzor adta lehetőségeket, csaknem mindent kis blendenyílással fényképezve, így "minden fókuszban" van, mintha a képek mobiltelefonnal, vagy "szappantartóval" készültek volna).
Most gyorsítsunk egy kicsit a történeten, kiemelnék pár érdekes dolgot.
A GH1 és a GH2 reális több arányú szenzorral rendelkezik, a kép méret nem csökken semmilyen képaránynál.
- A Gh2 mai napig is filmes körben az egyik legfelkapottabb kamera, a Vitaly hackek alkalmazásával sok nála sokkal drágább dedikált filmes kamerákat zsebre vág.
- A G6, GX7, GH3, GM1 240 fps szenzor kiolvasást használva a piac leggyorsabb egymezős fókuszt tudhatja magáénak, fényképezésnél és filmezésnél egyaránt. Sport események fotózásánál is sokkal használhatóbb mint a korábbi modellek, kis gyakorlattal DSLR közeli eredményeket érhetünk el. A -4 ev fényérték érzékenységgel meg majdnem vaksötétben is fóuszálni tud, példának okáért a csillagos égre fókuszál. Az Olympus is a prémium kategóriájú OMD vonalában hasonló eredményeket ért el.
- A G5-nél bemutatott, a később megjelent gépekben tökéletesített néma kioldó mód egyáltalán nem használ mechanikus zárt, teljesen csendes fényképezést tesz lehetővé bizonyos korlátok között.
- Az OMD E-M5-ben levő 5 tengelyes stabilizálás akár 2-3 másodperces expozíciónál is működőképes.
- az E-M5 az első Olympus m43 gép amelyikben Panasonic szenzor helyett prémium Sony szenzort használ, a képminőség különbség számottevő, ti. jelenleg a Sony gyártja a legminőségibb képszenzorokat.
- Az Olympus EM1 szenzorába a hagyományos kontraszt alapú fókusz mellé fázis alapú fókuszt is beépítettek, immár csaknem natívan használható a kifutó négyharmados standard minden objektíve.
- A jelenlegi legkisebb objektív az Olympus 15mm f/8 bodycap lencse.
- 2012-ben a Dpreview felmérés folyamán az év fényképezőgépe az Olympus OMD EM5 lett, megelőzve a Canon 5D Mark III-t és a Nikon D800E-t. Január elsején kiderűl mi volt az év kamerája 2013-ban, én arra tippelek, hogy megint egy m43 gép viszi el a pálmát, vagy ha nem is, de benne lesz az első háromban.
- A filmes körökben listavezető termékeiről ismert Blackmagicdesign a m43 standardot választotta legújabb közép-felső kategóriás filmező gépének alapjául. Igen figyelemreméltó a 13 stoppos dinamikája, natív m43 lencse támogatása, raw filmezés lehetősége.
források:
http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_photography
http://en.wikipedia.org/wiki/Autofocus
http://en.wikipedia.org/wiki/Four_Thirds_system
http://www.personal-view.com/news/
http://www.dpreview.com/
http://thenewcamera.com/
http://www.radford.edu/wkovarik/class/design/226/226.camera2.notes.html
Ajánlott irodalom, közkedvelt fotós weboldalak, blogok:
http://cameraergonomics.blogspot.com/
http://www.ephotozine.com/
http://www.photographyblog.com/
http://pixinfo.com/ (magyarul)
http://www.cameralabs.com/
http://www.personal-view.com/
http://www.eoshd.com/
http://prohardver.hu/index.html (magyarul)
A következő természetes lépés a motorikus lencsetagok összekapcsolása volt a fókusz szenzorral, a mai DSLR gépek is alapjaiban ezt használják.
Az autófókusznak 2 változata ismert: Fázismérésen alapuló (ezen belül aktív és passzív - az utóbbi az elterjedtebb) és kontraszton alapuló. A DSLR-ek lényegében mindkét fókusz technológiát használják, tükör reflex módban a fázis alapút, élő kép módban (live view) a kontraszt alapút. A fázis alapú fókusz soha nem a pontosságról szólt, hanem a sebességről, főleg ha mozgó tárgy követéséről beszélünk. Jelenleg is a legjobb mérési módszer a tőlünk távolodó vagy felénk közeledő tárgyak fókuszálására. Viszont viszonylagos pontatlansága miatt, a DSLR -nél gyakran beszélünk front-back fókusz problémáról, amikor a fényképezőgép nem pont oda fókuszál ahova mutatja. Noha a kereskedelemben levő gépek nagy része "szenved" ettől, tesztekkel kimutatható, viszont a gyakorlatban nagyon ritkán zavaró, átlagos fotózásnál majdnem észrevehetetlen jelenségről beszélünk. Ha nagyon zavaró, és a gép menüjében nincs mikrofókusz kalibráció opció, csak szakszerviz segíthet az orvoslásán.
A kontraszt alapú fókuszálást minden esetben a képszenzor végzi kontraszt mérésekkel, alapjaiban véve lényegesebben lassabb mint a fázis alapú de sokkal pontosabb, és cserében nem csak a kép közepére fókuszál pár mezőben, hanem a kép bármelyik pontjára. A pixelpontos fókusz, arc felismerés, mozgó alany követés nagyrészt csak kontraszt alapú fókusszal lehet implementálni. Sport eseményekre jelenleg kevésbé alkalmas mint a fázis alapú fókusz. Videó módban a kontraszt alapú fókuszt alkalmazzák, hogy mennyire működik jól, az a gyártó implementációjától és a kontraszt fókuszra optimizált lencsék sebességétől függ. Zárójel bezárva.
Egy suta összehasonlításom A Panasonic G6 és a Canon 650D fókusz különbsége között:
... és itt jön be a micro négyharmad standard a képbe. A mikro négyharmadot az Olympus a Panasoniccal közösen indította útjára, viszont mindkét cég egyedi megközelytést alkalmazott.
A m43 mivel kiiktatta a fókusz szenzort, tükröt, prizmát, és az optikai kukkolót lényegesen le tudta csökkenteni a fényképező gép vastagságát, méreteit, viszont kénytelen volt kontraszt alapú fókuszt alkalmazni, a kukkolót meg esetenként kicserélni egy lcd-re, pont mint a kompakt fényképezőgépeknél. A szenzor méret milliméter pontosan egyezik a négyharmados rendszerével.
A Lumix G1-t, az első m43 alapú gépet a 2008-ban dobta piacra a Panasonic. A Panasonic viszonylag új de ismert szenzor gyártó volt, például sokan nem tudják, hogy a Canon Eos-1D-ben is Panasonic szenzor van. A G1 nem akart kilógni a sorból, hagyományosan egy DSLR kinézetű fényképező gép lett, kisebb méretekben.
 |
| (forrás - digitalversus.com) |
Ami fantasztikus volt az az elektronikus 1 millió pontos keresője, ha nem is tudta kiváltani egy optikai kereső részletességét viszont egy nagyon használható képet adott olyan funkciókkal amivel az optikai kereső nem rendelkezett. Mivel a kereső tulajdonképpen egy nagy felbontású lcd, bármit ki lehet rakni rá amire szükség van: Kompozíciós segédvonalak, hisztogram, különböző státus infók.
Az optikai képkereső azt a képet mutatja amit a fényképező lát, az elektronikus meg azt amilyen a kép lesz.
Véleményem szerint az utóbbi sokkal relevánsabb. Pontosan látom mi van fókuszban, milyen a fehér-egyensúly beállítás, mekkora a háttér elmosódás. Manuális fókusznál a kép egy része tetszőlegesen kinagyítható a pontosabb fókusz érdekében.
Természetesen az lcd-keresőnek is megvannak a maga hátrányai: A kép amit látunk az tulajdonképpen pár század másodperccel ezelőtti kép, gyors mozgás esetén megtévesztő. Kis fényben eléggé zajos és látványosan belassul (viszont az optikai ilyenkor ugyancsak használhatatlan). A minőségi nézőke realitás közeli képet mutat
A G1 mellé egy nagyon jó képminőségű 14-45 kit objektívet adtak, nem úgy mint a CaNikon gépekhez. Mielőtt nagyon ellenkeznétek, hadd magyarázzam el. Mivel a G1 volt az első m43 gép, teljesen új rendszert képviselt, egyáltalán nem volt választási lehetőség objektívekben. A Panasonic kénytelen volt a lehető legjobbat kihozni ha nem akarta elijeszteni a fotós világot. Pár évvel később mikor már lényegesen nagyobb objektív választék volt, a Panasonic beállt a sortba és egy felépítésében meg képminőségében lényegesen gyengébb de olcsóbb kit objektívre cserélte le.
Egyes források negatív véleményüket fejezték ki amiatt, hogy a G1a geometrikus torzulásokat már a RAW-ban kijavítja, akkoriban ez tényleg ritkaságnak számított, érdekes módon azóta csaknem minden DSLR gép ezt teszi, és ezt az előnyös tulajdonságok közé sorolják.
A Panasonic jelenleg öt családot futtat párhuzamosan.
- GHx - a legdrágább, legprofibb vonal, nagyon fejlett filmes képességekkel. Jelenlegi terméke a GH3.
- GXx- Prémium kialakítású, csúcs képminőségű, legújabb technológiájú "kompaktok". Jelenlegi terméke a GX7.
- Gx- DSLR felépítésű és funkciójú ár -minőség tekintetében nagyszerű gépek, kifordítható lcd-vel. Jelenlegi terméke a G6.
-GFx- Belépő szintű, kicsi viszonylag olcsó gépek, általában előbbi generációs szenzorral és funkciókkal. Jelenlegi terméke a GF6.
- GMx- Egyelőre 1 gép képviseli, a GM1, pillanatnyilag a legkisebb (kisebb egy doboz ciginél) cserélhető objektíves gép, prémium képességekkel, minőséggel és felépítéssel. Egy kisebb GX7 -nek kell elképzelni, erről majd egy másik cikkben.
A második m43 gép a Olympus Pen EP1 volt. Az Olympus más megközelítést alkalmazott, mivel fotós gyökerei nagyon visszanyúlnak, nem úgy mint a Panasonicnak, arra gondoltak, hogy felélesztik az 1959-el kezdődően piacra dobott Pen Családot.
Amint a képen is látszik, ellentétesen a G1-től, retró designt kapott, prémium külsőt, valódi zsebre vághatóságot mivel az optikai nézőke és vaku is levehető volt. A fedél alatt ugyanaz a Panasonic G1 szenzor dobogott, de az Olympus képalkotó algoritmus a lehető legjobbat hozta ki belőle, sokkal tisztább , hűebb színvilággal. Bónuszként még filmezni is tudott HD-ban. A retró designt az elkövetkező gépeinél is megtartotta.Az Olympus vonal:
Pen - retró külsejű cserélhető objektíves vonal.
OMD- prémium kategória, időjárás álló fényképezőgépek, full frame-t megközelítő képminőséggel és árazással.
M43 gépekre megfelelő adapterrel gyakorlatilag majdnem az össze az utobbi 100 évben gyártott manuális objektív felvarázsolható.
Az Olympus a szenzor alapú stabilizálást használja, előnyei, hogy sokkal kisebb és olcsóbb lencséket tud legyártani, stabilizál minden nem stabilizált lencsével. Az OMD vonalban 5 tengelyes stabilizálás filmezés közben is használható.
A Panasonic a stabilizálást előszeretettel a lencsébe szereli, a nagy fókusztávolságú objektívekkel hatékonyabb stabilizálást biztosít. Ez alól kivétel a Gx7, amiben szenzor alapú stabilizálás (is) van.
Problémák:
- A DSLR-re jellemző a tükör felcsapódás által keletkezett vibráció, és ezáltal a kép esetenként elmosódottá válhat. Állványon könnyebb előidézni, a fejlettebb gépeknél erre külön figyelnek, a késleltetett expozíció beállításával. A tükör felcsapódik, de a zárszerkezetek csak pár tized másodperc múlva nyílnak, amikor a vibráció feltehetőleg megszűnt.
A tükör nélküli gépeknél értelem szerűen ilyen probléma nincs, de mielőtt nagyon örvendeznénk, szólok, hogy van más, talán még súlyosabb... az úgynevezett shutter-shock, avagy a zárszerkezet által keletkezett vibráció. A zárszerkezet a DSLR gépeknél is jelentkezik, viszont a nagyobb váz sikeresen elnyeli, a hatás gyakorlatilag elhanyagolható. A m43 gépek viszont sokkal kisebbek tükrös társaiknál, ezért a vibrációs bemozdulás számottevő.Csak bizonyos lencse-gép kombinációknál jelentkezik, és azon belül különböző fókusz távolság - zársebesség kombinációknál. A nagyobb m43 gépeknél elhanyagolható, a kisebbeknél komoly probléma lehet bizonyos sebességeknél. Szerencsére megoldás-féle van, de egyik sem az igazi, és nagyon remélem, hogy a gyártók komolyabban odafigyelnek a jövőben. Az Olympus a fent említett késleltetést alkalmazta, akár 1/8 másodpercig is kitolható. A Panasonic elektronikus kioldóját használva teljesen kiküszöbölhető a shutter-shock.
- A mélység élesség és a relatív gyújtó távolság különbség (nagyobb szenzorú társaihoz viszonyítva) egyszerre lehet átok is áldás is. Nehezebb portézni, viszont könnyebb mélyebb fókuszmélységű makrókat, panorámákat fényképezni. Amíg full frame-ben f8 fölötti értékek használata ajánlott a "minden fókuszban" elérésére, addig m43-ban elég az f4. (Végignézve egy csomó albumot a különböző fotó megosztási oldalakon észrevettem, hogy a DSLR fotósok jelentős része nem is használja ki a nagyobb szenzor adta lehetőségeket, csaknem mindent kis blendenyílással fényképezve, így "minden fókuszban" van, mintha a képek mobiltelefonnal, vagy "szappantartóval" készültek volna).
Most gyorsítsunk egy kicsit a történeten, kiemelnék pár érdekes dolgot.
A GH1 és a GH2 reális több arányú szenzorral rendelkezik, a kép méret nem csökken semmilyen képaránynál.- A Gh2 mai napig is filmes körben az egyik legfelkapottabb kamera, a Vitaly hackek alkalmazásával sok nála sokkal drágább dedikált filmes kamerákat zsebre vág.
- A G6, GX7, GH3, GM1 240 fps szenzor kiolvasást használva a piac leggyorsabb egymezős fókuszt tudhatja magáénak, fényképezésnél és filmezésnél egyaránt. Sport események fotózásánál is sokkal használhatóbb mint a korábbi modellek, kis gyakorlattal DSLR közeli eredményeket érhetünk el. A -4 ev fényérték érzékenységgel meg majdnem vaksötétben is fóuszálni tud, példának okáért a csillagos égre fókuszál. Az Olympus is a prémium kategóriájú OMD vonalában hasonló eredményeket ért el.
- A G5-nél bemutatott, a később megjelent gépekben tökéletesített néma kioldó mód egyáltalán nem használ mechanikus zárt, teljesen csendes fényképezést tesz lehetővé bizonyos korlátok között.
- Az OMD E-M5-ben levő 5 tengelyes stabilizálás akár 2-3 másodperces expozíciónál is működőképes.
 |
| Forrás |
- az E-M5 az első Olympus m43 gép amelyikben Panasonic szenzor helyett prémium Sony szenzort használ, a képminőség különbség számottevő, ti. jelenleg a Sony gyártja a legminőségibb képszenzorokat.
- Az Olympus EM1 szenzorába a hagyományos kontraszt alapú fókusz mellé fázis alapú fókuszt is beépítettek, immár csaknem natívan használható a kifutó négyharmados standard minden objektíve.
- A jelenlegi legkisebb objektív az Olympus 15mm f/8 bodycap lencse.
- 2013-ban a Kodakot felvásárló Sakar bejelentette az első m43 standardú fényképező gépét, októberben meg 3 további lencsét mutatott be.
- További lencse gyártók: Voigtandler, SLR Magic, Mitakon, Tokina, Schneider Kreuznach, Samyang, Wanderlust, Pinwire.- 2012-ben a Dpreview felmérés folyamán az év fényképezőgépe az Olympus OMD EM5 lett, megelőzve a Canon 5D Mark III-t és a Nikon D800E-t. Január elsején kiderűl mi volt az év kamerája 2013-ban, én arra tippelek, hogy megint egy m43 gép viszi el a pálmát, vagy ha nem is, de benne lesz az első háromban.
- A filmes körökben listavezető termékeiről ismert Blackmagicdesign a m43 standardot választotta legújabb közép-felső kategóriás filmező gépének alapjául. Igen figyelemreméltó a 13 stoppos dinamikája, natív m43 lencse támogatása, raw filmezés lehetősége.
(DSLR - Blackmagic m43 dinamika összehasonlítás)
Összegzés
A mikró négyharmad nem mindenkinek való. Nem a vérprofi vonalat hívatott leváltani. A kompakt kategória a mobiltelefon kamerák tökéletesítésével lassan eltűnik, az esetleges jobb minőségre áhító klienseket próbálja elcsábítani. Az APS-c DSLR kategória lassan eléri (elérte) azt a határt amin túl már nem nagyon lehet menni. Ha ennél jobbat akarsz akkor full- frame, ha még jobbat akkor médium format. Ha megelégszel az ~ APS-c minőséggel viszont sokkal kompaktabb méretben, esetleg jobb/más felhasználói élményre vágysz, ha azt akarod, hogy a táskádba a szokásos fényképezőgép + 1 lencse pároson kívül, két esetleg 3 gépet plusz 5-6 objektívet vigyél magaddal, megközelítőleg ugyanabban a súlyban, vagy csak egyszerűen egy olyan gépet akarsz ami mindig nálad lehet, esetleg akár tényleg zsebre vágható, akkor a m43 a válasz.
A rendszer még nem tökéletes viszont esetenként már jobb alternatívát nyújt mint ár kategóriájában a konkurencia kínálata.
Hogy mennyire komoly alternatíva kezd lenni a tükör nélküli fényképezőgép a hagyományos DSLR-el szemben?
Hogy mennyire komoly alternatíva kezd lenni a tükör nélküli fényképezőgép a hagyományos DSLR-el szemben?
Újabban csaknem minden gyártó mirrorless gépeket dobott a piacra.
A Canon és a Sony megtartotta az APSC szenzorméretet, DSLR képminőséggel lényegesen kisebb gépet kapunk. Sajnos a szenzor mérete miatt a lencse konstrukciója, mérete nem változik lényegesen, az összméret nem sokat csökkent.
A Nikon még kisebb szenzort használ mint a m43, elméletben még kisebb fényképező gépeket tud tervezni.
A Sony nemrég bejelentette a tükör nélküli full frame termékcsaládot. A listáról természetesen a Fuji meg a Pentax sem hiányozhat.
A rezumátumot az teljesség igénye nélkül a wikipédiából fordítottam:
Előnyök: (DSLR-hez mérve)
-Kisebb és könnyebb.
-Az utobbi 100 évben gyártott objektívek nagy részét használni tudja.
-A front-back fókusz probléma gyakorlatilag nem létezik.
-A prizma-tükőr kiiktatása az esetleges elromolható komponensek listáját csökkenti, és kiiktatja a felcsapódó tükör okozta vibrációt.
-A nézőke videó módban is használható.
-Az autófókusz sebessége egyforma kép és videó módban, ezért lényegesebben gyorsabb a DSLR film fókuszálási képességeinél.
-Könnyebb a szenzort takarítani, portalanítani
-A kisebb szenzor méret és az objektív közeli elhelyezése miatt, lényegesebben kisebb tele objektíveket lehet legyártani.
-A nagyobb mélység élesség miatt megfelelőbb makró illetve tájkép fotózásra.
-Az elektronikus kereső reálisabb képet ad a kompozícióról.
-Gyenge fényben fel erősíthető a tárgy képe.
-Manuális fókusz esetében nagyított képet mutathat, a pontosabb fókusz elérése érdekében.
-Az elektronikus kijelző nagyobb és jobb lefedettségű mint a legtöbb APSC- DSLR-nél
- A felcsapódó tükör hiánya miatt, könnyebb gyorsabb sorozat sebességet elérni, gyakori a 6-9 fps közötti sebesség, ami egyedi tulajdonság árkategóriájában.
- Könnyebben kihasználható kreatív effektusok, mivel a képernyőn vagy a nézőkén fényképezés közben látjuk az eredményeket.
- Könnyebben kihasználható kreatív effektusok, mivel a képernyőn vagy a nézőkén fényképezés közben látjuk az eredményeket.
Hátrányok: (DSLR--hez mérve)
-Kisebb szenzor, elméletben nagyobb képzaj, gyengébb képminőség. (A Panasonic GH3, GX7, Olympus EM5, OM1 megtörte ezt a trendet).
-A nagyobb mélység élesség miatt nehezebb izolálni, kiemelni a tárgyakat, bár az Olympus 45mm f.1.8 és az Olympus 75mm f1.8 lencse ezt a problémát is megoldja.
-Kisebb gép nagyobb kezekben nehezebben kezelhető, kevesebb funkció gombot lehet elhelyezni, rosszabb az ergonómiája. Szerencsére a Panasonic nagyszerűen kialakított és végletekig személyre szabható érintő felülete ezt a problémát kiküszöbölte.
- A fent említett shutter - shock, amire reális megoldás még várat magára.
- A fent említett shutter - shock, amire reális megoldás még várat magára.
http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_photography
http://en.wikipedia.org/wiki/Autofocus
http://en.wikipedia.org/wiki/Four_Thirds_system
http://www.personal-view.com/news/
http://www.dpreview.com/
http://thenewcamera.com/
http://www.radford.edu/wkovarik/class/design/226/226.camera2.notes.html
Ajánlott irodalom, közkedvelt fotós weboldalak, blogok:
http://cameraergonomics.blogspot.com/
http://www.ephotozine.com/
http://www.photographyblog.com/
http://pixinfo.com/ (magyarul)
http://www.cameralabs.com/
http://www.personal-view.com/
http://www.eoshd.com/
http://prohardver.hu/index.html (magyarul)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése