Silentium: Panasonic Lumix GM1, gondolkozz nagyban, izé ... kicsiben

A legjobb fényképezőgép az ami épp nálad van. Ezek szerint a Panasonic GM1 a legjobb gép! Miért? Mert nálam van ! :)

Amikor megjelent épp, hogy csak tudomásul vettem létezését. Hamarosan megjelentek az első tesztek, visszajelzések, benyomások. Azóta napvilágot látott minden lényeges és kevésbé lényeges infó róla. Akkor meg miért írok én is? Azért mert ez az első fényképezőgépem amit nemcsak kedvelek használni, hanem egyenesen szeretem. Na meg azért mert ez az a fényképezőgép ami nem csak csiszolni akarta a már jól kitaposott utat, hanem néhány pontjában szakított is vele. Járt utat járatlanért el ne hagyd, szól a mondás, a GM1 mégis megpróbálta. Megérte neki?

Hogy megértsétek hova is tartozik a GM1, ismernetek kell a micro 4/3 rendszer történetét. Ha unjátok a történelmet, vagy már ismeritek azt, akkor nyugodtan olvass tovább, ha nem, itt bepótolható.

A mikró négyharmad standard alapjait az Olympus és a Panasonic fektette le, de mindketten más megközelítést alkalmaztak. A Panasonic egy mini-DSLR típusú vázzal próbálta felhívni a figyelmet, az Olympus meg a retró külsejű Pen családdal rukkolt elő. Nóha kezelhetőségében messze elmaradt a Panasonic gépétől, a fókusz sebessége számot tevően lassabb volt, mégis jobban belopta magát az emberek szívébe. A Panasonic is próbálkozott kis méretű gépekkel a GF családban, de a GM1 megjelenéséig nem sikerült igazán kedvelni való minőségi felépítésű zsebrevágható retró kamerát alkotnia.

Kicsomagolás.

A doboz tartalma:

A GM1 mikronégyharmados fényképezőgép, az új 12-32 f.3.5 -5.6 összecsukható kit lencse, akkumulátor, töltő, adat kábel, nyakszíj, használati útasítás, Sylkipixet tartalmazó lemez. A dobozon a "Lumix GM" felirat színjátszó. A szíj szerintem egy ilyen kis gépnél fölösleges, a képen látható kis kötelet én tettem rá, nem hivatalos tartozék.

Felépítése:

Meglepően kisméretű, aki eddig látta, meg volt győződve, hogy egy kompakt kameráról van szó.

És végülis az is. Roppant igényes kialakítású, műanyagot csaknem sehol nem látni rajta. Magnézium ötvözetü vázát, helyenként alumínium váltja fel, a gép nagy részét valódi bőr tapintású minőségi műbőr takarja. (Ha nem olvastam volna valahol, hogy műbőr, meg lennék győződve, hogy ebbe belehalt egy állat). Kis kialakítása miatt kevés kezelőszervet zsúfoltak rá, az épp szükséges (?) minimumot, ami az érintő kijelző csaknem a végtelenségig személyre szabható funkcióival megtoldva, csaknem teljes kezelést tesz lehetővé.
Az LCD érintőképernyős, a hát nagy részét elfoglalja. A MENÜ körüli tárcsa gombként is működik, kereszt alakban négy menügombot találunk, körbeforgatva a tárcsát meg az éppen aktív opció értékeit változtathatjuk.

Alattuk a Gyorsmenü (QMENU)/VISSZA/TÖRLÉS opció van 1 gombra felvarrva, intelligensen meghíva az épp megfelelő funkciót. Tőle jobbra a DISP gombbal különböző nézetmódok közül választhatunk mind kompozíció mind visszanézés módban.

A tárcsa fölött levő kezelőszervvel a lejátszásba lépünk be.

A hátlap utolsó gombja piros színével hívja fel magára a figyelmet, ezzel bármilyen fényképező módból gyorsan elindítható a filmezés. Ez esetben filmezés közben kevés beállításunk van, gyakorlatilag az arcfelismerés-többmezős-egymezős fókusz között választhatunk. A filmezésre még visszatérek.

A gép felső részén három módválasztó tárcsa található összezsúfolva. A bal oldalival a különböző fókuszmódok között választhatunk gyorsan (egyszeri - folyamatos autofókusz és manuális fókusz).
Sokak szerint fölösleges ez a tárcsa, helyébe valami sokkal hasznosabb kerülhetett volna, szerintem nagy előnye filmezés közben jön elő, pillanatok alatt lehet átváltani a fókuszmódok között, a Lumix G6-nál erre nincs lehetőség, még a speciális videó módban sem.
A közepén van az egyetlen fizikai programozható gomb, a FN1, amire én az ISO-t állítottam be.
A középső a be-ki kapcsoló gomb, ami közrezárja a kioldót.

A jobb oldali tárcsa tulajdonképpen a gép lelke. A PASM módokon kívül az iA (intelligens auto), a kreatív szűrők, a SCN, a C1-C2a személre szabott beállításokat hozza vissza,. Az utolsó tárcsa opcióval a kézi filmezésre váltunk.
Meglepő módon ebbe a kicsi testbe még egy kiugró vakut is sikerült beépíteni, kézi kioldóval.
A filmezéshez szükséges sztereó mikrofonokat is a tetejére helyezték el, és az a gyanúm, hogy a kis hangszóró is ugyanott van.

Előre értelemszerűen az objektív csatlakozó és a fókusz segédlámpa került.
A jobb oldalon levő ajtócska a mikro hdmi és az AV csatlakozókat rejti, az utóbbi usb csatlakozóként is fungál.Az ajtócska felett a Wi-fi felirat olvasható.
Az aljzatban található az állvány foglalat, illetve a memória kártyát és az akkumulátort rejtő ajtó.

(a Panasonic Lumix G6 és a Lumix GM1 )

Kezelés:

A továbbiakban rendszerint csak a lényeget említem meg, illetve a számomra fontos funkciókat, az esetleges eltéréseket a G6-hoz képest. A részletes menü leírását nálam jobban elvégezték a bejegyzés alján felsorolt cikkekben.

A gombok, tárcsák könnyen működnek (talán helyenként túl könnyen). A kezelőszervek kialakítása prémium kategória, a Panasonic nagyon odafigyelt a részletekre. A hátoldalon minden kezelőszerv műanyag, a tetején meg mindegyik fém.
A menü (a Panasonic Lumix családhoz illően) átlátható viszont kezdő számára kissé ijesztően komplexnek tűnik, de ha már végigrágtuk magunkat a beállításokon gyakran nem kell belépni ismét. A fizikai funkció és az öt virtuális funkciógomb csaknem bármi fontosra beprogramozható. Ha további személyre szabhatóságra vágyunk, a QMENU által meghívott érintőképes gyorsmenü csaknem minden pontja kicserélhető, átrendezhető, törölhető. A gyorsmenű három oldalas, oldalanként öt beállítást tehetünk ki.

Ha ez sem elég akkor különböző beállítás konfigurációkat menthetünk el a 4 CUSTOM menübe, amit nagyon gyorsan a mód tárcsa elforgatásával hívhatunk meg.
Az autófókusz sebessége fantasztikus, nem is tudom elmondani mennyire jó, ezt ki kell próbálni.
Arra számítottam, hogy figyelembe véve a lényeges méretbeli különbségeket ha a fókusz sebesség megközelíti a Panasonic G6 sebességét, akkor meg leszek elégedve. A GM1 felülmúlta minden várakozásom, hajszányival jobb a G6-nál is. 240 fps szenzorkiolvasásnak köszönhetően a fókusz gyors, hajszálpontos, és akár a csillagos égen is megtalálja a fókuszt, igaz ilyenkor már lassabban.
A kontraszt alapú fókusz rendszernek lényeges előnyei vannak a fázis alapúhoz képest, ezek egyike a kompakt kamerákból is ismert arc felismerés. A kép bármelyik pontjába fókuszálhatunk. Manuális fókusz esetén kinagyítható a kép és a fókusz segédvonalak (a "peak" funkcióra nem találtam megfelelőbb magyar kifejezést) pontosan megmutatják mi van fókuszban.
A G6-tól eltérően a segédvonalak színe is változtatható.
Hét előre definiált fotóstílus között választhatunk, mindegyike személyre szabható, tweakelhető. A fotóstílusok tulajdonképpen különböző kontraszt telítettség, fényerő és zajszűrés előbeállításai.

A sorozat fényképezés sebessége mechanikus zárral 5 fps, némileg gyengébb a G6 7fps-s sebességénél, viszont elektronikus zárral 10 fps. Az expozíció sorozat a szokásos, 7 lépéses bracket, 3 lépéses fehér egyensúly bracket.

Képminőség

A kisördög a GX7 szenzorát és a G6 képalkotó processzorát kapta meg, nem meglepő, hogy a kép is a két gép értékei közé esik a DXO Mark szerint. Ár kategóriájában jobb vagy hasonló képminősége van sok nála komolyabbnak itélt DSLR gépeknél, és ne felejtsük el, hogy egy kompakt gépről beszélünk ami egy kabát zsebben észrevétlenül elfér.

Ezt a képet csaknem lehetetlen lett volna létrehozni kisebb sebességgel mint 1/16.000

A gép, mint mondtam nagyon kis méretű, a szenzor körüli zár mechanizmust a Panasonic mérnökei csaknem 80 %-l csökkentették le a GX7-hez képest. Kikerült a kétrekeszes zár, helyébe egy sokkal kisebb, léptető motoros egyrekeszes zárat tettek. Az expozíciót elektronikus zár kezdi, és a mechanikus fejezi be. Kompromisszumos megoldás, a zárszerkezet maximum 1/500 mp sebességgel működik, az e fölötti értékeket a száz százalékban elektronikus zár végzi akár 1/16.000 !!! mp sebességgel.

Az érzékenység iso 200-25600 iso között van. Kitoldható iso 125-re. Én a maximum értéket iso 6400-ra állítottam be. Előszeretettel választ rövidebb záridő értéket, és ezért nagyobb érzékenységet. A Panasonic G6-nál nem pont így van, ahol a G6 1/60-t választ magától, ott a GM1 egész biztos 1/125-t.
Nagy isonál a jpeg zajszintmérés megítélésem szerint jobb mint a G6 esetében, lényegesen kevesebb színzaj van nagy iso értékeknél. Természetesen a legtöbbet RAW módban hozhatjuk ki belőle, A mellékelt Silkypix applikáció vagy a Lightroom 5.3 támogatja.
- Az első Panasonic mikronégyharmados gépeknél a jpeg színvilága kívánni valót hagyott maga után, rawban lényegesen jobb eredményeket lehetett kihozni. E kamaszkori betegségét a Panasonic képfeldolgozása megítélésem szerint már a G3- G5 esetében nagyrészt kinőtte, a GM1 színvilága pedig felveszi a versenyt ár kategóriájában csaknem minden vetélytársával.
Egy új funkció is helyett kapott, amit egyes Canon DSLR gépeknél már láttam és nagyon tetszett. Gyenge fény minőségben 4 fényképet készít, de 1 fájlként menti el. A végeredmény egy valamivel kisebb zajszíntű fénykép. A kép látványos, viszont helyenként a részletek elmosódnak, valószínűleg hasonló hatást érnénk el ha erőteljesebb zajszűrést alkalmazunk egy nagyobb érzékenységű expozíciónál.

(GM1 - 12mm, iso 3200)

(GM1-32mm iso 3200)

(A bejegyzés végén további képek vannak a galériában, egyes képeket a Google+ fiókomba is feltöltöttem eredeti méretben.)

Fényképezés

Mivel már egy jó ideje Panasonic fényképező gépekkel fényképezek, a menüstruktúra ismerős számomra, ezért nem tudom megítélni mennyire logikus vagy egyszerű a kezelése. Szerintem az, legalábbis sokkal logikusabb az Olympus EPL+ menüjénél ami egy időre másodgépem volt.
Amint fennebb is írtam, a menüje csaknem a végtelenségig igény szerint átszabható.
A nagyon kicsi gép furcsán áll kézben, lapos kialakítása miatt nem nagyon van amibe belekapaszkodni. A váz nem csúszós, a műbőr kialakítás sokat segít a gép fogásán.
A GM1 új lencsével érkezik, jelenleg a leg kisebb m4/3-as zoom lencse. 12-32-es zoom léptéke (35 mm-es referencia értéke duplája - 24-64 mm), saját magába csukódik, és stabilizált. Kép minőségről nincs panasz, megítélésem szerint jobb mint a nála jóval nagyobb de ugyancsak kisméretű 14-42 mm objektív ami a Panasonic G6 gyári társa. Egyetlen m4/3 objektív amin nincs manuális fókuszgyűrű, az érintő kijelzőn elérhető egy fókusz csúszka, manuális fókuszáláson a kék kiemelés-segédvonalak sokat segítenek, de amúgy kézi fókusszal ezzel a lencsével nem érdemes kínlódni.
Az olympus 45mm f1.8 objekív nagyon jól néz ki rajta, ezüst színe miatt mintha direkt erre a gépre találták volna ki. Furcsa, de nagyon szeretem rajta a Panasonic 7-14 széles látószögű objektívet, viszont stabilabb fogást biztosít ha a lencsét fogjuk, nem a gépet. Annál nagyobb objektívekkel (Panasonic 14-140 mm, 100-300 mm) a GM1 nagyon komikusan néz ki, mintha egy komplexebb lcd-s lencsevédő lenne.

(GM1 - 100-300 mm objektív)

(Gm1 - Olympus 45mm )

(GM1 - 14-42 x lens)

(GM1 - 7-14 mm)

(GM1 - Olympus 60 mm makró lencse)

(GM1 - 14-42 mm, a Lumix G6 kit objektíve)

Ami nagyon tetszett, hogy szinte feltűnés nélkül lehet vele sétálgatni, szinte számításba sem vesznek, a szó jó értelmében, főleg ha az elektronikus zajtalan zárat használjuk. Az emberek nem kezdenek el pózolni, vagy elfordulni, mint egy impozánsabb fényképező gép láttán, a saját kit lencséje meg például a 45 mm Olympus szinte észrevétlenül elfér egy télikabát zsebében. Nadrág zsebben nem annyira, főleg ha a lencse is rajta van, félő, hogy "látom mennyire örvendsz, hogy találkoztunk" reakciót váltja ki. :)
Az iA (intelligens auto) mód mindig is a Panasonic gépek erőssége volt, kezdőknek és haladóknak egyaránt. Automatikusan felismeri a helyzetet, és aszerint állítja be a képet. Ha arcot lát ráfókuszál, ha kell makró módba vagy tájkép módba áll. Ha túl sötét a kép bekapcsolja a 4 expozíciós zajcsökkentő módot. Ritkán használom, esetenként akkor amikor egy hirtelen helyzet adódik és nincs időm visszatenni a megfelelő beállításokat. Gyorsan átkapcsolok iA módba, és klick!. Akkor is rendszerint iA módba teszem a gépet, ha másnak adom a kezébe, hisz így nehéz elrontani a képet. Soha nem hagyott cserben. Az iA mód természetesen nem egy GM1 különlegesség, minden Lumix gépben könnye elérhető előkelő helyen van.

Filmezés

Két formátum között választhatunk:

AVCHD - 1080p: 50i, 25p, 24p
720p: 50p, 25p, 24p
MP4: 1080p: 25p
720p: 25p
480p: 25p

Kézi filmezés módban az exponáló gombbal indítjuk el a filmezést. Filmezés közben állítható a rekesz, zársebesség, fókuszmód, iso.
Filmezés elööt állíthatunk a fehér egyensúlyon (vagy automatán hagyva filmezés közben mér), zaj csökkentésen, kontraszton, telítettségen, külön külön vagy egy képstílus meghívásával.
Azonkívül a filmezés bármelyik fényképezési módban a piros gombtól elindítható, beleértve a PASM módok egyikét és a kreatív effektusok nagyrészét.

Esti tesztvideó az új 12-32mm F3.5-5.6 stabilizált kit objektívvel: (a youtube sajnos nagyon besűrít)

Extrák:

-HDR mód, kézi 3 fényérték kiválasztással. Azonkívül HDR módban a többi funkció is használható, így kiválasztható fehéregyensúly, zársebesség, blende nyílás, fénymérési mód választás, és természetesen a fotóstílus bármelyike.
- Késleltetett exponálás (time lapse). A GH3-ban, G6-ban, Gx7-ben is fellelhető, ugyan azokat a funkciókat tudja. Meghatározhatjuk a kezdési időt, a fényképezési időközt és a felvételek számát. A sorozat végén a képeket filmmé fűzi össze.
- Léptetett animáció. Ugyanaz a funkció mint a fent megemlített társainál. Állóképeket filmé fűz össze.
Itt egy kezdetleges próba:

Csillagszűrő hatás

-Wi-fi. A drót nélküli vezérlés nagyon komplex, nem csak a képek átmásolására szolgál, hanem az iPhonera és Androidra elérhető ingyenes Panasonic Image App segítségével csaknem teljes értékű táv vezérlést kapunk. A telefonon minimális késleltetéssel látunk a lencsén keresztül, instant fényképezhetünk, érzékenységet, blendét, zársebességet, különböző effektusokat ésatöbbi állíthatunk, filmezést indíthatunk el, a késleltetett exponálás és léptetett animáció is működik. Bekapcsolhatjuk az érintés-exponálást, ez esetben a telefon lcd-jén megjelenő kép bármely részére kattintva instant fókuszál és fényképez. Filmezés közben is át állíthatjuk a fókuszt távirányítással. Azonkívül, ugyancsak az applikáción belül átnézhetjük a fényképeket, át is másolhatjuk, emailben küldhetjük vagy instant posztolhatjuk. A GM1-ben nincs GPS viszont a távirányító app a telefon geolokációs adatait átküldi a fényképező gépnek. A G6-tól eltérően nincs NFC párosítási lehetőség, a wifi kapcsolatot az első alkalommal kézileg kell létrehozni, viszont másodszorra már emlékszik a beállításokra.
-iDinamic. Jpegre alkalmazott utólagos posztprocesszálás ami a kép dinamikáját hivatott javítani. főleg az árnyékos részeken. Megítélésem szerint a maximális beállításokkal majdnem olyan jó dinamikájú képeket lehet készíteni mint a HDR funkcióval, természetesen kissé nagyobb zajszintel, viszont ott ahol a HDR nem alkalmazható mivel sok a bemozduló elem, ott nagyon megállja a helyét. Raw esetén természetesen nem működik.
- Többszörös expozíció. Ugyanarra "filmkockára" maximum négy képet exponálhatunk, amolyan kollázsként összerakva.

Hiányosságok

Amit hiányolok, az a G6-ban megszokott Panoráma mód, ez egyike azoknak az áldozatoknak amiket meg kellett hozni egy kisebb méret elérése érdekében. A kisebb test nehezebben vezeti el a szenzor hőjét, így azok a funkciók amik jelentősen megkínozzák az elektronikát nem kerültek bele. Hiányzik a BULB mód is, a hosszú expozíció 2 percre van korlátozva. Ugyanezért nincs benne 1080p módban 50 (60)p, itt az 50i, 25p-re vagyunk korlátozva, viszont 720p méretnél AVCHD módban már elérhető az 50p.
A vakuszinkron 1/50 mp, ami minden standard szerint lassú, mozgásban levő tárgyaknál, alanyoknál már nem a leg ideálisabb.
A kezelőszervek túl kicsik és könnyen megnyomhatók, így megesik, hogy néha a fehér egyensúly beállításban találjuk magunkat.
Az akkumulátor kicsi és kis teljesítményű, kb 200 képre futja neki. Pótakku beszerzése nagyon tanácsos. Vigyázat ! Az ebayen kapható "DMC-GX1 DMC-GM1" akkú nem jó, legalábbis a GM1-hez.
Aminek nagyon örvendtem volna az a szenzor alapú stabilizáció, mégha nem is a híres 5 tengelyes Olympus EM5-ben bemutatott változat, hanem legalább a GX7 ugyancsak hasznos szenzor stabilizációja. Nagyon jól fogott volna a 7-14 panoráma lencsével, félhomályban, templom belsők fényképezésénél, vagy a 60 mm Olimpus makró objektívvel. Természetesen a kis méret miatt, erről álmodni sem lehet egyelőre. Lássuk mit hoz a jövő...

Összességében egy imádni való gép, ideális másodgépnek ha már rendelkezünk egy nagyobb m4/3 vázzal, vagy ha nem akarunk méretes fényképezőgépet hurcolni magunk után kirándulásokra, viszont a lehető legjobb képminőséget akarjuk zsebre vágni. Sokan felróják, hogy a nagy objektívek nem illenek rá, szerintem nonsense, ez a gép nem erre lett kitalálva. Aki a 14-140, vagy a 100-300 lencsével akar lesifotózni az amugy sem a világ legkisebb gépét akarja a lencse végén tudni, arra ott a sokkal jobb árban elérhető, és főleg jobban ráillő G5, G6. A kit lencse, és például a 45 mm Olympus fixobjektív az igények nagy részét kielégítheti anélkül, hogy külön fotótáskát áldoznánk erre a célra. Szinte észrevétlenül, lézengő turista módjára fotózhatunk. Ezt a gépet értékelni fogják azok is akik nem csak az automata beállításokon használják a fényképezőgépet, hanem a lehető legjobbat akarják kihozni egy adott helyzetben. Aki fényképezni szeretne, és ért is hozzá valamennyit, annak megér egy próbát, nagy eséllyel vele fog távozni a boltból. Aki azért vesz nagy fényképező gépet, hogy profinak tűnjön, az messze kerülje el, ezzel nem fog kitűnni a sorból. Automata beállításokkal egy majom, (vagy panda :)) is fényképezni tud, de a képek rendszerint szárazak, lélek nélküliek lesznek. Felismerni a helyzetet és alkalmazkodni hozzá az első lépés a fotóművészethez. Ne értsetek félre, még nem vagyok ott, de próbálkozom, nem másnál akarok jobb lenni, hanem magamnál. Ha egy fokkal jobban teljesítek mint a tegnap az már győzelem.

Az interneten egyre több teszt lát napvilágot aminek a GM1 a főszereplője, a benyomások nagyon pozitívak, a tesztelők épp olyan lelkesek mint én. A lap alján megkaptok egy pár linket amelyek ezekre a tesztekre mutatnak. Az ők szavaikat higgyétek el, ne az enyémet, én csak egy kis elfogult rajongó vagyok, ők a profik.
A tavalyi év leg kedveltebb kamerája egy mikro négyharmados fényképező gép volt, az Olympus EM5 a DPreview szerint, megelőzve olyan full frame gépeket mint a Nikon D800e és a Canon 5DmarkIII. Az az érzésem, hogy a GM1, ha nem is lesz az idéni toplista győztese, az első három helyezett egyikét magának tudhatja. 2014 január elsején kiderül.